Tájékozatlansága miatt nem kevés gyűjtő éveken át fizeti a „tanulópénzt”: a kelleténél drágábban veszi gyűjteményi darabjait, vagy kevesebbet kap értük, mint amennyit lehetséges volna. Bár alapvetően a ritkasága teszi értékessé a gyűjteményi darabot, sok más tényező is szerepet játszik egy gyűjteményi fémpénz árának alakulásában.
Már az ókorban megfigyelték, hogy a nem nemesfém érmék értékét negatívan befolyásolja a pénzmennyiség bősége, így igyekeztek korlátozni a forgalomba kerülő érmék darabszámát, az újkorban pedig már előre számoltak a verhető mennyiség inflációs hatásával. A kisebb darabszámban vert érmék ritkábbak, mert kisebb a „túlélési mutatójuk”. Az érmék ugyanis kopnak, egy részük akár a felismerhetetlenségig elhasználódhat. Ezeket a példányokat a nemzeti bankok visszavonják, de az infláció is lehet oka a kivonásnak. A túlélési mutatót a kincsképzés is csökkentheti – amikor a forgalmi pénzek fémértéke meghaladja a névértéküket, az emberek befektetésként elkezdik félretenni őket. A ritkaságot befolyásoló tényező még a kereslet is, amit meghatározhat a divat, vagy egy jól eltalált kibocsátási program keltette fokozott érdeklődés is.
A numizmatikában nem ismeretlen jelenség, hogy egy pénz nemesfémtartalmának értéke meghaladja a névértékét. Bár a nemesfémeknek van egy ingadozó tőzsdei árfolyama, több évtizedes távlatban nőtt az értékük, hisz ahogyan nő az ipar és a nagy lélekszámú fejlődő országok nemesfémigénye, úgy fokozódik a kitermelés világszerte. Az érctartalékok azonban végesek, s ez hosszú távon felfelé hajtja majd a nemesfémek árát.
Alapvetően mindenki „verdeállapotú” érmékről álmodik, hiszen ahogy romlik a tartásfok, úgy csökken az érték. Bár régi pénzek esetében egyes gyűjtők és kereskedők – részben az érme állagát féltve – nem kedvelik a patina eltávolítását, s azzal csökken az érme értéke a szemükben. Arra is van példa, hogy egy viszonylag ritka érméből annyi a verdeállapotú példány, hogy azoknak csak hajszálnyival magasabb az ára, mint a használat jeleit mutatóké.
Nehezebben megfogható az érmekereskedelem néhány fogalma: fontos tisztában lenni például a vételár és a visszavásárlási ár különbségével. Az árrés kereskedőnként változik, ezért vásárláskor és értékesítéskor is több érmeboltnál kell érdeklődnünk. A nemzetközi katalógusokban található árakkal úgy számolhatunk, hogy tartásfoktól függetlenül a leggyengébb tartásfok árát kapjuk majd meg, vagy legalább is egy tartásfokkal alacsonyabb árat, mint amit a katalógus jelöl. A kereskedőnél felhalmozott készlet szintén befolyásolja az érmék árát.
Végül nem maradhat említés nélkül a kulturális háttér sem. A művészi kivitelezés árnövelő tényező lehet, de a veretekhez való érzelmi kötődés is felviheti az árat: kultúrspecifikus tartalmuk, kibocsátási körülményeik miatt az érmék saját országukban általában többet érnek, mint idegenben.
