Pénz a földből - mit szabad és mit nem?

Numizmatika GY.I.K. - 3. rész

2019. április 18. - Numiz

 

Bárkivel előfordulhat, hogy földmunkavégzés során régi érmékre bukkan, akár hétköznapi kertásás, szántás, faültetés vagy építkezés során (alapásás, útépítés, közműfektetés). A régészeti lelőhelyek nagy része ilyen véletleneknek köszönhetően válik ismertté. Amennyiben ez előfordul a lelet megtalálójának kötelessége, hogy a földmunkát az érintett részeken abba hagyja, az előkerült leleteket biztonságba helyezze és értesítse a területileg illetékes múzeumot.

Aki egy régi római pénzt vagy egy középkori denárt vásárol, nem árt, ha megbizonyosodik, az eladó kilétéről és az érme eredetéről. Továbbá a jóhiszemű vásárlás igazolására jól jöhet a későbbiekben egy számla, amellyel megmagyarázható, hogy miként került a vevő birtokába egy adott tárgy. A régi korok érméit gyűjtők számára fontos ugyanis tudni, hogy a magyar földből származó kincsleletek, az érvényben lévő törvények értelmében az állam tulajdonát képezik. Ennek ellenére fémdetektoros kincskeresők az ország szinte minden területén tevékenykednek: a legtöbben valódi ritkaságokra, értékes kincsekre, a történelem során a földbe került relikviákra vadásznak. A sokszor valóban értékes, régészeti szempontból nagy jelentőségű tárgyak aztán illegális csatornákon keresztül könnyen eljutnak a hazai numizmaták gyűjteményébe.

Miközben egy fémdetektor megvásárlásához nincs szükség engedélyre, a régészeti céllal történő műszeres keresés a 2001. évi LXIV. számú törvény és a 18/2001 (X. 18) számú NKÖM rendelet értelmében kizárólag a Kulturális Örökségvéldemi Hivatal engedélyével végezhető, és csak aktív régész számára adható. Régészeti leletnek számít minden olyan tárgy, amelynek kora 1711 előttre datálható. Ha valaki nem régész, nem kutathat rendeletileg kiemelten, vagy fokozottan védett régészeti területen, ahogy nemzeti park területén sem. A többi helyen elvileg be kell szerezni az adott földtulajdonos hozzájárulását a fémdetektoros kereséshez. Ami előkerül és régészeti lelet, az állam tulajdona, tehát minden megtalálónak be kell azt jelenteni és átadni az adott terület jegyzőjének, vagy a területileg illetékes múzeumnak.

Vásároljak-e pénzérméket a neten?

Numizmatika GY.I.K. - 2. rész

Az elektronikus kereskedelem felbolygatta a vásárlói szokásokat, a bevásárló-centrumokhoz hasonló változásokat okozva. De nemcsak a fogyasztói szokásrendszer alakult át, hanem egy a vásárlót magas szinten kiszolgáló üzleti kultúra is kialakult. És ma már az érmék világában is érdemes elindulni egy virtuális barangolásra.

Az interneten minden más kereskedelmi formához képest sokkal inkább a vevő az úr; az árak és a termékkínálat könnyen áttekinthető, ezért a webáruházak közötti verseny hatékonyabban érvényesül, mint a hagyományos kereskedelemben. A legfrissebb felmérések szerint a 15 évnél idősebb magyar lakosság több mint fele használta tavaly a világhálót, vásárolt és vett igénybe online szolgáltatásokat.
Az érmegyűjtők internet-használatáról nem áll rendelkezésre részletes adat, de minden bizonnyal róluk is elmondható, hogy az internet számunkra is a mindennapi élet nélkülözhetetlen eszköze lett.

Fő a biztonság, számít a méret

Az online kereskedelem térnyerésével eddig legtöbb figyelmet kapott kérdés a vevő elállási joga, amely egy több mint tíz éve érvényben lévő EU-s szabály. Ennek értelmében online vásárlás esetén a vevőnek a kézhezvételt követő 8 napon belül joga van indoklás nélkül visszaküldeni a terméket, és ilyenkor a vásárláskor kifizetett teljes vételár – beleértve a szállítási költséget is – visszajár. Ez a kereskedőknek sok fejfájást okozó jogszabály abból a megfontolásból született, hogy az internetes vásárlónak nincs lehetősége fizikailag is meggyőződni a termék tulajdonságairól, így az ebből fakadó bizalmatlanság és kockázat kiküszöbölhető azzal, ha a vásárlás visszavonható.

Az e-kereskedelem döntő részét uraló 100-150 cég többségéről azonban elmondható, hogy megbízhatóan és szabályszerűen működnek. Nincs ez másként a piacvezető érmekereskedők esetében sem. Aki náluk vásárol, nem nagyon kockáztat semmit; viszont minél kisebb forgalmú egy webshop, annál valószínűbb, hogy akadnak problémák a működésével. A legtöbb gondot a szállítási díjjal való trükközés okozza. Sok kisebb e-kereskedő nem tünteti fel egyértelműen, hogy a vevőnek pontosan milyen költségekkel kell számolnia a termék vagy szolgáltatás árán felül. Általánosságban azt lehet tanácsolni a vásárolni szándékozóknak, hogy olyan webáruházban rendeljenek, ahol az üzemeltető adatai és minden elérhetősége fel van tüntetve az impresszumban (természetesen nem postafiókkal), ahol található ÁSZF- és adatvédelmi nyilatkozat, az ÁSZF-ben szerepel az elállási jog leírása és gyakorlásának módja.
Magyar és külföldi érmés weboldalból ma már tengernyi létezik. Aki virtuális bevásárló körútra készül, az például a Google internetes keresőrendszert veheti segítségül. Ott az érme, érem, numizmatika címszavakat megadva bárki hamar célba ér.

Mitől értékes egy pénzérme?

Numizmatika GY.I.K. - 1. rész

Tájékozatlansága miatt nem kevés gyűjtő éveken át fizeti a „tanulópénzt”: a kelleténél drágábban veszi gyűjteményi darabjait, vagy kevesebbet kap értük, mint amennyit lehetséges volna. Bár alapvetően a ritkasága teszi értékessé a gyűjteményi darabot, sok más tényező is szerepet játszik egy gyűjteményi fémpénz árának alakulásában.

Már az ókorban megfigyelték, hogy a nem nemesfém érmék értékét negatívan befolyásolja a pénzmennyiség bősége, így igyekeztek korlátozni a forgalomba kerülő érmék darabszámát, az újkorban pedig már előre számoltak a verhető mennyiség inflációs hatásával. A kisebb darabszámban vert érmék ritkábbak, mert kisebb a „túlélési mutatójuk”. Az érmék ugyanis kopnak, egy részük akár a felismerhetetlenségig elhasználódhat. Ezeket a példányokat a nemzeti bankok visszavonják, de az infláció is lehet oka a kivonásnak. A túlélési mutatót a kincsképzés is csökkentheti – amikor a forgalmi pénzek fémértéke meghaladja a névértéküket, az emberek befektetésként elkezdik félretenni őket. A ritkaságot befolyásoló tényező még a kereslet is, amit meghatározhat a divat, vagy egy jól eltalált kibocsátási program keltette fokozott érdeklődés is.

A numizmatikában nem ismeretlen jelenség, hogy egy pénz nemesfémtartalmának értéke meghaladja a névértékét. Bár a nemesfémeknek van egy ingadozó tőzsdei árfolyama, több évtizedes távlatban nőtt az értékük, hisz ahogyan nő az ipar és a nagy lélekszámú fejlődő országok nemesfémigénye, úgy fokozódik a kitermelés világszerte. Az érctartalékok azonban végesek, s ez hosszú távon felfelé hajtja majd a nemesfémek árát.
Alapvetően mindenki „verdeállapotú” érmékről álmodik, hiszen ahogy romlik a tartásfok, úgy csökken az érték. Bár régi pénzek esetében egyes gyűjtők és kereskedők – részben az érme állagát féltve – nem kedvelik a patina eltávolítását, s azzal csökken az érme értéke a szemükben. Arra is van példa, hogy egy viszonylag ritka érméből annyi a verdeállapotú példány, hogy azoknak csak hajszálnyival magasabb az ára, mint a használat jeleit mutatóké.
Nehezebben megfogható az érmekereskedelem néhány fogalma: fontos tisztában lenni például a vételár és a visszavásárlási ár különbségével. Az árrés kereskedőnként változik, ezért vásárláskor és értékesítéskor is több érmeboltnál kell érdeklődnünk. A nemzetközi katalógusokban található árakkal úgy számolhatunk, hogy tartásfoktól függetlenül a leggyengébb tartásfok árát kapjuk majd meg, vagy legalább is egy tartásfokkal alacsonyabb árat, mint amit a katalógus jelöl. A kereskedőnél felhalmozott készlet szintén befolyásolja az érmék árát.

Végül nem maradhat említés nélkül a kulturális háttér sem. A művészi kivitelezés árnövelő tényező lehet, de a veretekhez való érzelmi kötődés is felviheti az árat: kultúrspecifikus tartalmuk, kibocsátási körülményeik miatt az érmék saját országukban általában többet érnek, mint idegenben.